2014. október 6., hétfő

Fejlett civilizációt talált az Atlanti óceán nyugati részén egy norvég kutatóhajó


Az Atlanti-óceán északnyugati részén egy ma is létező civilizációra bukkant az Erobreren norvég kutatóhajó. Dr. Stellan Moland az expedíció vezetője elmondta, hogy régóta sejtették, hogy valahol az Atlanti-óceánon egykoriban létezhetett egy fejlett civilizáció. Sok ókori legenda szól a rejtélyes Atlnatiszról, amit eddig azonban senki nem tudott teljes mértékben meggyőzően bizonyítani.

Az expedíció célja ennek a rejtélyes civilizációnak a felderítése volt. A több év alatt átvizsgált dokumentumok alapján célszerűnek tűnt, hogy a kutatást  az Atlanti-óceán észak-nyugati részén kezdjék meg.

A keresés szenzációs eredményt hozott, ami magukat a kutatókat is meglepte. A tudósok nem egy fejlett társadalom nyomait, hanem magát a technikailag fejlett, működő civilizációt találták meg. Az utazókat ámulatba ejtette a település kikötőjéhez közeledve egy gigantikus hellenisztikus szobor jelenléte, mely nagy valószínűséggel egy hajdani ókori civilizációval való kapcsolat meglétét bizonyíthatja.


Az ókori kultúrával való kapcsolatot bizonyító gigantikus szobor, háttérben a rejtélyes település hatalmas épületei láthatók


A kikötőbe befutva az őslakosok, valamilyen útitervet követeltek az expedíció tagjaitól. A bennszülöttek az angolhoz nagyon sokban hasonlító nyelvet használtak. Az expedíció etnográfusa feltételezi, hogy valamikor XVII.-XVIII. század környékén, egy nagy angol flotta szenvedhetett hajótörést az ismeretlen partoknál, s az etnikai keveredés hatására alakult ki a ma is használt nyelv. Az eredeti őslakosok feltehetően fekete bőrűek lehettek, az általuk használt  ősi nyelv az ún. slang nagymértékben eltér a hivatalos nyelvtől. Stellan Morandnak sikerült meggyőzni a tisztviselőket, hogy ők csak tudományos kutatást végeznek és nem szándékoznak pár napnál tovább maradni. A meglepett tisztviselők beengedték az expedíciót az országba, habár az ajándékba kapott színes gyöngyöket és üveggolyókat nem tudták mire vélni.

A civilizáció fejlettségére jellemző, hogy ismerik az elektromos áramot, a vízöblítéses vécét, a tűzfegyvereket valamint a belső égésű motort. Az utcáikat érdekes módon nem elnevezik, hanem számokkal látják el.

Nemzeti eledelük a hot-dognak és a hamburgernek nevezett ételféleség, ezenkívül módfelett kedvelik a magas szénhidráttartalmú ételeket is. Egy ősi, különös áldozati szertartást végeznek az isteneik kiengesztelésére. A kiválasztottakat gyermekkoruktól kezdve nagy mennyiségű élelmiszerrel etetik, így azok 30-40 éves korukban különböző kardio-vaszkuláris megbetegedés következményeként idő előtt meghalnak. A kiválasztottak ezt az önkéntes áldozatot valószínűleg nagy megtiszteltetésnek tartják. E barbár szokás kialakulásának eredete komolyabb kutatást igényelne .


Egy kiválasztott áldozati gyermek az istenek számára hódol

A bátor felfedezők eljutottak a város Manhattennek nevezett részébe, melynek égbe törő épületei, a feltételezések szerint az őslakosok azon törekvésére irányul, hogy minél közelebb legyenek az isteneikhez.


Az istenek számára emelt  égbe törő épületek hatalmas csoportja

A várost bennszülöttek amúgy New Yorknak nevezik, és valami hatalmas almáról is beszéltek. Ezt az expedíció tagjainak nem sikerült megtalálnia. Az őslakosok nemzeti sportja az utcákon való nagy sebességgel történő céltalan gyaloglás, melyet hatalmas tömegekben űznek. A játék szabályait ezidáig nem sikerült megfejteni.

A kutatók továbbhaladva eljutottak a település Harlemnek nevezett részébe. Itt elsősorban a civilizáció fekete bőrű etnikumai élnek. Az ősi településen az expedíció számára a  kommunikáció meglehetősen nehézkesnek bizonyult. A bennszülöttek, valami dollárnak nevezett papírdarabokat követeltek, és tűzfegyverekkel fenyegetőztek. A túlerő miatt a felfedezők kénytelenek voltak néhány fényképezőgép, és kamera hátrahagyásának segítségével visszavonulni.


Őslakos kisgyerekek valamit csinálnak Harlemben

Dr. Stellan Moland elmondta az első lépést megtették a két civilizáció békés találkozásának területén. Kifejtette, hogy reményei szerint eltérő hagyományok és kultúra nem lehet akadálya a két civilizáció közeledése között, ami a jövőben mind a két fél számára előnyös lehet.

A jelenleg uralkodó V. Harald norvég király az újonnan felfedezett terület gyarmatosításán is gondolkodik, mely nagymértékben növelné Norvégia jelenlegi méretét és politikai befolyását.


V. Harald norvég király, aki a gyarmatosítás mellet 
érvel









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése