Az időügynökök szerepe a normandia partraszállásban

Juan Gutierrez Tiempo elgyötörten ébredt. Nagyon megviselte a tegnapelőtti waterlooi ütközet. A puskaportól és a fülsüketítő zajoktól émelygett, fájt a feje, szóval úgy érezte magát, mint akit többször szétszedtek és összeraktak, persze mindig más és más variációban. Gróf Friedrich Wilhelm Bülow von Dennewitz tábornok alakját vette fel, majd a mobilizátor segítségével a IV. porosz hadtestet gyorsan átcsoportosította a csata helyszínére. A katonák először meglepődtek a gyors helyváltoztatáson, de szerencsére engedelmeskedtek a parancsainak és belevetették magukat a küzdelembe. Este kilencre már világossá vált, hogy Napóleon veszített. Von Dennewitz tábornok ezalatt inaktiválva feküdt a sátrában, mit sem sejtvén arról, hogy döntő szerepe volt Wellington herceg győzelmében. Juan Gutierrez ezután helyet cserélt az igazi tábornokkal, aki kissé kábán fogadta a gratulációkat. Tiempo ezután hazaindult. Napóleon világhódító  tervei füstbe mentek.

Hiába sikerült minden a tervek szerint, nem érezte már azt a kellemesen bizsergető érzést, amit egy-egy sikeres küldetés után szokott. Amikor elkezdett dolgozni a Történelem Optimalizáló Intézetnél, még lelkes volt. Izgatta a különböző korok embereinek viselkedésének, a nagy csatáknak, az izgalmas felfedezéseknek a megismerése. Mostanában azonban gyakran úgy érezte, hogy kiégett. Végezte a munkáját, a feljebbvalói is elégedettek voltak vele, de mindez már nem okozott neki olyan örömöt, mint régen.

Óvatosan felkelt az ágyból, nehogy a feleségét, Soledadot felébressze. Amint felállt, az ágy automatikusan beszippantotta az ágyneműt, s továbbította azt a sterilizáló felé.

Kiment a konyhába, a kávéadagolón megnyomta capuccino feliratú gombot, majd a gépbe helyezte a jobb karját. Az adagoló intravénásan a megfelelő mennyiségű koffeint és illúziókeltőt adta be neki. A kávé után egy kicsit jobban érezte magát. A ételadagoló 4 napi kalóriamennyiséget tartalmazó tablettát készítette ki számára. A gép összeköttetésben állt az Intézettel, így már előre ki tudta számolni a  küldetésékhezhez szükséges adagot. Gyorsan bekapkodta a pirulákat. Az illúziókeltő egész kellemes ízkombinációt hozott össze. Nem tudta mihez hasonlítani, ugyanis ez az íz most fordult elő először az egész Világegyetemben,

A mellékhelységben a WC ellenőrizte az anyagcsere-paramétereit, majd továbbította azokat az Egészségügyi Központ felé. 3 másodperc múlva megjött az eredmény. Nem volt semmi különös eltérés, egyedül a magnéziumszintjét kellett enyhén megemelni. Az adagoló azonnal korrigálta.

A fürdőszobán az automata optimalizálta a cirkuláló víz hőmérsékletét, melyhez tisztítószert adagolt. Az apró vízcseppek kellemesen felfrissítették. Kiadta az "állj" parancsot, az automata ekkor tiszta vízzel leöblítette, majd átváltott szárító üzemmódba. A tükörbe nézve elolvasta az őt érdeklő híreket, közben a kis borbélygép halk zümmögéssel körbetáncolta az arcát és megborotválta. Mikor végzett, a tükör által felajánlott frizurákból kiválasztott egyet, mire a  kis gép megfésülte és itt-ott igazított a haján. Felöltözött, végül a csuklójára helyezte a kommunikátorát, mely azonnal körbetekeredett, majd beleolvadt a bőrébe.

Kilépett az ajtón majd transzponálta magát az Történelem Optimalizáló Intézetbe.

Maga az épület nem volt túlságosan nagy. A munka nagy részét egy közepes méretű 3 x 3 cm-es kvantumszámítógép végezte, mely összeköttetésben állt a zölden világító memóriatartályokkal. A tartályok gélszerű anyagot tartalmaztak, melyek mikroszkopikus méretű sejtekből álltak. A sejtek egymással szinapszisokon keresztül kapcsolódtak egymáshoz, egy hatalmas térhálót alkotva. A memória bővítése rendkívül egyszerűen történt, megfelelő mennyiségű gélt töltve a tartályba,  az új részeskék másodpercek alatt integrálódtak a rendszerbe. A memóriamodulok az emberi történelem aktuális állapotának adatait tartalmazták. Az archiválórészleg több száz ilyen memóriatartályt tárolt. A számítógép az aktuális állapot alapján dolgozta ki az optimalizációs folyamatokat, figyelembe véve azoknak várható hatásait, majd meghatározta az optimalizálás időpontját, a szükséges időutazók és eszközök számát. Megakadályozta, hogy egyes emberek, vagy csoportok túlságosan nagy hatalmra tegyenek szert, így történt Alexandros, Julius Cesar, Atilla, Dzsingisz kán, a Templomos lovagok, vagy Robespierre esetében is. Egyedül a jezsuita rendet nem tudták megszüntetni. Az igazgatóság gyanította, hogy egy megfélemlített vagy megvesztegetett időutazó állhat ennek a hátterében. Rendkívül sok emberüket veszítették el, akiket a jezsuiták eretnekséggel vádoltak és rendkívüli tortúrák után megégették őket.  A tudományos felfedezések nagy része mögött is az Optimalizáló Intézet állt. Alexander Fleming sem véletlenül fedezte fel a penicillint.

A gép kiszámította, hogy az első világháború kitörését semmiféle módon nem lehetett megakadályozni, mindenképpen kitört volna. A fejlődés felgyorsításához amúgy is szükség volt a morachiák felszámolására. Sajnos a háború befejezése után, a franciák makacssága miatt újabb konfliktushelyzet állt elő, hiába próbáltak az időügynökök enyhíteni a szankciókon. Jelenleg az eredetileg 15 évig tartó második világháborút próbálta a gép lerövidíteni.

Tiempo sokat gondolkozott azon, hogy régen az emberek mennyire primitíven gondolkoztak az időről. Valami lineáris dolognak hitték és bölcsnek hitt, de rendkívül ostoba mondásokat találtak ki rá. Pl. hogy az idő kerekét nem lehet visszaforgatni, meg, hogy kétszer nem léphetünk bele ugyanabba a folyóba. Időparadoxonokkal és más efféle értelmetlen szavakkal dobálóztak. Kijelentették, hogy azért nincsenek időutazók, mert ha lennének már rég meg kellett volna jelenniük. Jó érvelésnek tűnt, de közben az időutazók mindig is jelen voltak. Senkinek nem volt gyanús az, hogy az ember a tűzgyújtástól, hogyan juthatott el rendkívül gyors ütemben az űrrepülésig? Mindez a Történelem Optimalizáló Intézet munkájának volt köszönhető. Egy ősrégi tudós, Albert Einstein és még néhányan viszonylag pontosan leírták az idő fogalmát, de a gyakorlatban nem tudták alkalmazni a relativitás elméletét. Az emberek nagy része is csak sznobságból mondta rá, hogy érti.

Az időutazók soha nem fedhették fel a kilétüket, ez volt az egyik legfontosabb dolog amire megtanították őket a kiképzésük során. Furcsán is nézett volna ki, ha valaki váratlanul megjelenik, mondjuk az ókori Egyiptomban, bemutatkozik, elmondja, hogy ő egy időutazó, aki csak a piramisok építését szeretné tanulmányozni, megkéri az ott tartózkodókat, hogy vágjanak barátságos arcot, majd készít néhány felvételt és eltűnik. Kissé bizarr lett volna. Néha megtörtént, hogy valamilyen szerencsétlen véletlen folytán egy-két utazót lelepleztek. Őket leggyakrabban azonnal legyilkolták, vagy előbb Istenként tisztelték és később mészárolták le.

Tiempo, Salvador Adelante nevű társával az Időutazó Részleg vezetőjének irodájához sietett. A részlegvezető, Juan Detrás középkorú, barátságos, intelligens ember volt. Szerette a beosztottait, tudta, hogy milyen hatalmas nyomás alatt dolgoznak. Régebbben ő is utazott. Ott volt például a görög-perzsa háborúkban is.

- Üdvözlök benneteket! - köszöntötte őket barátságosan - Örülök, hogy mindketten épségben visszatértetetek. Tiempo gratulálok a waterlooi ütközethez, Adelante ügyesen megállítottad a német csapatokat Dunquerque-nél. A mostani feladat az lesz, hogy megakadályozzuk Rommel tábornokot abban, hogy visszaszorítsa a szövetségeseket az Atlanti óceánba. Ha nem sikerül a normandiai partraszállás, a már amúgy is gyanakvó Sztálin kiegyezik Hitlerrel, aminek beláthatatlan következményei lennének. Akadt azonban egy kis gond az Időjárás Manipulátoroknál. Hogy elaltassák a németek gyanakvását a csatorna felett viharos időjárást állítottak be, de valami meghibásodás miatt nem tudják azt leállítani. Eisenhower tábornok nem meri elindítani a csapatait, ezért Adelante neked kell őt helyettesítened. Amint a manipulátorok jeleznek, azonnal indítanod kell a csapatokat. Tiempo a te feladatod, hogy ez idő alatt inaktiváld a szabadságon lévő Rommel tábornokot, hogy késve érjen Normandiába. Hitlerrel nem kell foglalkoznunk, mindig délig alszik és senki sem meri őt felébreszteni. Még egyszer hangsúlyozom, hogy a támadást minél előbb meg kell indítani. A számítógép szerint a támadás optimális időpontja 4. és 6. között lesz. A támadás csak abban az esetben indulhat meg, ha úgy látja, hogy a légierő biztonságosan bevethető. A részleteket betápláltuk a kommunikátorotokba. Tiempo, Adelante mind a ketten négy, négy segítőt visztek magatokkal. Ha minden jól megy az akció nem ígérkezik túlságosan veszélyesnek. Természetesen mindnyájan kaptok infravörös védőfelszerelést, ami a golyókat és a kisebb repeszeket távol tartja. A kijelölt útvonalról azonban semmiképpen se térjetek le. A számítógép nyilvántartja az összes veszélyes becsapódást, illetve robbanást, ez alapján  dolgozta ki az optimális útvonalatokat.  Bízzátok magatokat nyugodtan a kommunikátorotokra. Egy másik részleg 50, 50 fővel közvetlenül a harcokban vesz részt, egyrészt a szövetségesek, másrészt a németek oldalán. Az ő küldetésük jóval veszélyesebb. Hát ez lenne a feladatotok. Van valami kérdésetek?... Ha nincs, akkor sok sikert az akcióhoz. Vigyázzatok magatokra!

Tiempo és Adelante elköszönt a részlegvezetőtől, majd távozott, hogy találkozzanak a segítőikkel.

Az átalakító berendezések különböző mechanikai és biológiai trükkökkel átformálták őket. Mikor végeztek, a gépekből Eisenhower és Rommel tábornok jött elő négy amerikai és négy német katona kíséretében.

Tiempo, mint Rommel a négy kísérőjével beszállt az egy-egy mobilizátorba. A számítógép ezredmásodpercnyi pontossággal szállította őket a előre betáplált helyekre. A gép a landolásnál azt is figyelembe vette, hogy a környéken abban az időben  ne tartózkodjon senki. Amikor Tiempo és négy társa a tábornok villájának közelében  kiszállt, a gép felemelkedett és álcázta magát.

A villát őrző fegyveres őröknek a 4 katona felmutatta Hitler személyes parancsát, amiben az állt, hogy azonnal magukkal kell vinniük a tábornokot a  Führer főhadiszállására. Tiempo eközben a háttérben várakozott.

25 perc múlva a négy utazó kíséretében Rommel beszállt egy Kübelwagenbe és elhajtottak. Amint megfelelő  távolságba értek, azonnal inaktiválták a tábornokot. A mobilizátorhoz érve, az leereszkedett. A négy férfi becipelte Rommelt, mire a gép újból felemelkedett.

Vártak 5 órát, majd Tiempovel azaz Rommel tábornok hasonmásával visszamentek a villába. Az őrök tisztelegtek. A négy katona elhajtott, Rommel pedig felment a lépcsőn.

- A Führer arra számít, hogy Calais-nál lesz a pratraszállás. Az meteorológusok szerint, nem fog az időjárás mostanában megjavulni, valószínűleg későbbre halasztják a szövetséges támadást. Fáradt vagyok lefekszem aludni. - közölte a feleségével.

A kommunikátora segítségével otthonosan mozgott a villában. A küldetése tényleg nagyon könnyen ment.

A manipulátorok közben kijavították a hibát, így Salvador Adelante 1944. június 6-án megindíthatta a szövetségesek támadását.